A fenyőfák kevés törődést igényelnek, ha már begyökeresedtek. Ám a fenyő gyökeresedése hosszú folyamat, mert lassan fejlődik a gyökérzetük. Akár 2-3 évet is igénybe vesz, míga mellékgyökérzetük kifejlődik. A munkálatok nagy része a gyommentesítés. A fenyőfa ha gazban van hagyva, a gyomnövény hozzáér a fenyő ágaihoz, és eldeformálja. Vékony gyomnövény kissé, a nagyobb, erősebb gyomok pedig erőteljesebben teszik formátlanná fenyőt, ahol hozzáérnek. Ezért figyeljünk arra, hogy a fenyőfák közt a terület tiszta, gyommentes legyen. Egyik fenyő sem szereti ha közötte gyomok vannak. A lucfenyő, az ezüstfenyő, és a normand fenyő sem tűri el, hogy közötte más növények legyenek, amik hozzáérnek az ágaihoz. A karácsonyfák a savanyú, mésszben szegényes talajokat kedvelik. A talajra nem válogatósak, a normand, lucfenyő, és ezüstfenyő is szépen díszlik homok, agyag, vályog, és bármilyen szerkezetű talajon. A fenyők azzal, hogy hullatják a tűleveleiket, vagyis cserélik őket, ezzel a folyamattal önmaguknak savasítják el a talajukat. Fényigény: Az ezüstfenyő sokkal jobban kihozza az ezüstös színt, ha több napfényt kap. A lucfenyő, és a nordmann fenyő szereti a napos, és félárnyékos helyeket is. A teljesen árnyékos terület visszafogja a fejlődésüket, vékonyabbak, nyúlánkabbak lesznek. Öntözés: Metszés: A fenyőfáknak szimmetrikus a formája, ezért ha nem metsszük, akkor is széppé alakítják önmagukat. Sokan szeretik a kúp formára nyírt fenyőt, de sokan idegenkednek is tőle, erőltetettnek tartják. Kismértékű alakítás az arany középút a legcélravezetőbb. Ezzel meghagyjuk természetes formájukat, csak a hibás részeket vágjuk ki. Pl. ahol 2 csúcshajtás van, az egyiket kicsípjük. Vigyázzunk, mertha egyszer belenyírunk, pl.a nordmann fenyő nehezen, lassan növi ki. Olyan is van,hogy a visszavágott ág nem hajt új hajtást,és örökre ottmarad a lyuk a fenyőn. Néha olyan következménye is lehet, hogy a visszavágott ágak közül egyik sokkal nagyobbat hajt, mint a másik oldalon, vagy a mellette lévő ág. Ilyenkor nem lesz szimmetrikus a fenyő, erősen kiálló ágai lesznek, egyik oldalon hosszú ágak,másik oldalon rövid ágak. Ez azért is lehet, mert nem sikerül körbe ugyanott megmetszeni az ágakat, nem ugyanazoknál a rügyeknél vágunk. Ha a fenyőfa elveszíti a csúcsát, ami lehet afagy miatt, és azért is lehet, mert ,,madárka szállott rá", korrigálnunk kell a hibát. A növény önmagát kijavítja, föl fog hozni oldalról egy ágat, és sz lesz a csúcshajtás. Ha nincs tür4lmünk eeezt kivárni,vagy biztosra akarunk menni, illesszünk oda egy botot, és ahhoz rögzítsünk, hozzunk föl egy szép ágat. Lehetőleg olyat ami leginkább középen van, és sok a csúcsrügye. A növekedési hormonnak köszönhetően, ha pl. letörik a csúcs, tőbb hajtás is törekszik fölfelé, mindegyik csúcshajtás szeretne lenni. Tehát a legszebbet, legerősebbet hagyjuk meg csúcsnak. 1 év elteltével lucfenyő ebből az ágból vezérhajtást nevel. Ezüstfenyő 2 év alatt, normandfenyő kb. 3 év alatt neveli ki egyenes gyúcshajtássá a fölhozott ágat. Permetezés:
